Még 2010 tavaszán dolgoztam ki ezt a kis modellt, ami persze messze nem teljes. Amikor 2011-ben napirendre került az új választási rendszer kialakítása, újra elővettem, és finomítottam rajta, majd elküldtem Áder Jánosnak, aki a kapcsolódó bizottságot vezette, és az LMP-nek is, hátha ők fogékonyabbak az alulról jövő kezdeményezésekre.
Mindkét helyről udvarias elutasító válaszlevelet kaptam. De mit is takar ez a modell?
Alapelvek, alapvető jellemzők:
- egyfordulós választás;
- a választók akaratának pontos leképezése országos szinten;
- csak egyéni jelöltek, belőlük áll az országos lista;
- közigazgatási szintek (járások) és a képviselők (választási körzetek) közötti kapcsolat erősítése (területfejlesztés és közigazgatás kapcsolatának erősítése);
- nincs pontosan meghatározva a képviselők száma, ez a választás után derül ki.
Az első lépés a választási körzetek kialakítása. Ennek alapja a közigazgatási beosztás, hogy a fejlesztési intézményrendszer (megyék és kistérségek/járások) szorosabban kapcsolódjon az (egyéni jelölt) országgyűlési képviselőkhöz. Ezért a választási körzetek egyenlőek a jelenlegi járási beosztással. Ezt azt jelenti, hogy van 174 járás és 23 budapesti kerület, azaz összesen 197 választási körzet. Az, hogy egy választási körzetbe hány fő kerül, nem is annyira fontos kérdés, hiszen egyrészt a végén mindenkinek ugyanúgy számít a szavazata (minimális csak a torzítás), másrészt az Országgyűlésben a nemzet egészét képviselik, nem a helyi érdekeket.
A jelöltállítás folyamata lehet ilyen egyszerű is: a minimálbér összegét (2024-ben 266.800 Ft) kell befizetni, ha valaki indulni akar. Ez kis részben finanszírozza a választás költségeit is: körzetenként 5 jelölttel (2010-ben 4,6, 2006-ban 5,7) számolva 263 M Ft. Az országos lista ingyenes: ebben a rendszerben az az egyéni jelöltek listája, ahol csak annyi dolguk van a jelölő szervezeteknek, hogy sorba állítsák az egyéni jelölteket. Így az is benne van a rendszerben, hogy csak olyan emberre lehet szavazni, aki valahol ténylegesen jelölt, arccal vállalja önmagát, kampányol a saját megválasztásáért, nem csak egy név egy listán.
Ami igazán újszerű ebben a javaslatban, hogy az országgyűlési képviselők száma nem rögzített. A korábbi javaslatok egy rögzített számhoz igyekeznek hozzáerőltetni a rendszert, miközben a képviselők pontos száma (egy bizonyos határon belül) nem is kulcskérdés, nem peremfeltétel, nem attól lesz jobb vagy rosszabb a rendszer.
A gyakorlatban az a jelölt, aki az első helyen végez, bejut a Parlamentbe. Tehát, ha egy választópolgár az első helyen végző jelöltre szavazott, akkor az ő szavazatát már figyelembe vettük. Aki nem az első helyen végző jelöltre szavazott, annak a szavazata a listákra jut. Emiatt a listáról bejutott képviselők száma függ az első helyen végzettekre leadott szavazatok számától, arányától. Hiszen ha minden körzetben 100%-kal nyert egy jelölt, akkor nincs is listás jelölt, hiszen nincs maradék szavazat. Ha a körzetekben átlagosan 50%-kal nyer a legnépszerűbb jelölt, akkor ugyanannyi listás képviselő lesz, mint egyéni. Így biztosítható, hogy mindenkinek a szavazata ugyanúgy számítson (országos szinten), és a valódi választási eredmény jelenjen meg a képviselők számában.
A végelszámolásnál tehát először azt látjuk, hogy az egyes körzetekben ki a győztes. Azután országos szinten összesítve meg kell nézni, hogy az összes érvényes szavazatból hányan szavaztak a győztesekre, és mekkora ez az arány. Ezen arány határozza meg a képviselői helyek elvi számát, az alábbi képlet alapján: választási körzetek száma / győztesre szavazók százalékos aránya * 100. Például ha a 197 választási körzetben az érvényes szavaztok 48%-át kapták az első helyen végzett jelöltek, akkor 197 / 48 * 100 = 410 képviselő lesz elvileg az Országgyűlésben. Azért elvi szám, mert elvesznek az olyan jelöltekre leadott szavazatok, akiknek a jelölő szervezetei által begyűjtött szavazatok nem elegendőek 1 képviselői helyhez. Gyakorlatilag a képviselők száma megközelítőleg 1%-kal kevesebb lesz az elvi értéknél.
Ezután azt kell kiszámolni, hogy egy párt hány helyet kap. Egyszerűen az összes helyet el kell osztani az országos szavazati arányoknak megfelelően. Például ha a FIDESZ-KDNP-re 50%-a szavazott a választópolgároknak, akkor a fenti 410 helyből 205 helyet kap a párt.
Végül a párt képviselői helyeinek számából ki kell vonni az egyénileg győztes képviselőik számát, és meg is van, hogy hány listás helye van egy pártnak. Például ha a FIDESZ-KDNP 170 helyen nyert, akkor a fenti példánál maradva még van 35 listás helye. Ezután ezeket a listás helyeket el kell osztania minden jelölő szervezetnek a saját listáján a nem nyert jelöltek között.
Érdekességként a 2006-os választáson a 176 egyéni körzet megoszlása az első fordulóban: FIDESZ 75, MSZP 96, SZDSZ 3, MDF 1, Somogyért Egyesület 1. Az érvényes szavazatok 48,77%-a érkezett a nyertes egyéni jelöltekre, ezért a Országgyűlés elvileg 176/48,77*100=361 főből állt volna az új rendszer szerint. A FIDESZ így 152 (42,03%), az MSZP 156 (43,21%), az SZDSZ 23 (6,5%), az MDF 18 (5,04%), a MIÉP-JOBBIK pedig 8 (2,2%) helyet kapott volna, plusz a Somogyért Egyesület győztes jelöltje, a többi párt nem kapott annyi szavazatot, amennyiből összejönne 1 hely. Ez összesen gyakorlatilag 358 hely, a maradék 3 hely elveszik.
A 2010-es választáson a 176 egyéni körzet megoszlása az első fordulóban: FIDESZ-KDNP 175, MSZP 1. Az érvényes szavazatok 53,69%-a érkezett a nyertes egyéni jelöltekre, ezért a Országgyűlés elvileg 176/53,69*100=328 főből állna. A FIDESZ így 175 (53,43%), az MSZP 70 (21,28%), a JOBBIK 54 (16,36%), az LMP 17 (5,07%), az MDF 5 (1,42%), a Civil Összefogás pedig 2 (0,68%) helyet kapott volna, a többi párt nem kapott annyi szavazatot, amennyiből összejönne 1 hely. Ez összesen gyakorlatilag 323 hely, a maradék 5 hely elveszik.
A 2022-es választásokon átlagosan 54,5%-kal nyert az első jelölt, így az új rendszerben 361 elvi hely lett volna. Ebből (az egyéni választókörzeti eredmények alapján) 190 a FIDESZ, 133 az ellenzéki összefogás, 21 a Mi Hazánk, 9 az MKKP, 4 a Megoldás Mozgalom, 2 a Normális Élet Pártja és 1 a Magyar Munkáspárt képviselője lenne (ami összesen 359 fő).
Ez az alap elképzelés könnyen bővíthető más elemekkel is (például egyéb listákról bejutó képviselőkkel).
